Kishitűek vagyunk, ezért nincs magyar világcég?
Ha el sem tudjuk képzelni, hogy egy magyar cég Amerikában versenyezzen, akkor nem is fogunk. Jankó Dániel szerint ez a hazai startupvilág legnagyobb mentalitásbeli problémája: kishitűek vagyunk. Az észteknek a Skype megmutatta, hogy egy kis országból is lehet világcéget építeni, a cég volt alkalmazottai és befektetői pedig később újabb unikornisokat alapítottak. Nálunk egy fiatal vállalkozó ehelyett gyakran azt hallja, hogy csinálhatna mást is ezen az őrültségen kívül. Arról, hogyan lehetne nagyobbat álmodni, és mi kell még a merészségen túl ahhoz, hogy egy magyar startupból világcég legyen, Csillag Péterrel, a Gloster Nyrt. vezérigazgatójával, angyalbefektetővel, a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HUNBAN) elnökével, valamint Jankó Dániel fejvadásszal és korai fázisú befektetővel beszélgettünk.
Vezetői összefoglaló (AI)
- A beszélgetés szerint a magyar startupvilág egyik legnagyobb akadálya, hogy sokan nem hiszik el, hogy egy magyar cég Amerikában is versenyezhet. A vendégek az észt Skype példáját említik: egy kis országból is fel lehet építeni egy világcéget, amelynek volt alkalmazottai és befektetői később újabb unikornisokat alapítottak.
- A vendégek túlzónak tartják az unikornis-fókuszt. Szerintük a magyar gazdaságnak többet érne 10–15 olyan cég, amelynek értékelése 10–200 millió euró; a Bitrise-hoz és Turbine-hoz hasonló sikerekből legalább kétszer, akár ötször annyi kellene. A vendégek a magyar oktatást is bírálják: szerintük 100–150 évvel maradt le, és egy felmérés alapján a felsőoktatás legtehetségesebb 10–20 százalékának 85 százaléka sem tudja, mi lesz belőle.
- Egy tanulságos üzleti kudarcban egy szoftvert 1000 cégnek próbáltak eladni, de végül csak 15 vásárolt belőle; a vevő cégnél egy döntéshozó saját céljai felülírhatják a jó ötletet is. A vendégek szerint a konzervatív magyar piacon a startupok és innovatív kkv-k 30–40 százaléka lehet hosszú távon életképes, a kockázatkedvelőbb piacokon pedig 10–20 százalék.
- A beszélgetés kitér az alapítók magabiztossága és tanulási hajlandósága közötti egyensúlyra, valamint arra, hogy 35–40 évesen talán jobb belevágni, mint rögtön egyetem után. Befektetői szemmel az alapítói fizetés legyen megélhetésre elég, de a fejlődéshez valamennyire fájjon is.